ETHOS LAND tábor
Esemény részletei Megosztás
- Pályázatírás
Pályázatírás
- alma-lak
alma-lak
- Mintagazdaság
Mintagazdaság
- Géppark
Géppark
Kiemelt tevékenységek
Az állandó kiállítások létrehozatalával – melyet évente legalább 500 látogató keres fel - hozzájárulunk a kulturális örökség megőrzéséhez ugyanakkor a közös térség ismertségének növeléséhez. Egyúttal ösztönözzük a kutatási tevékenységet az együttműködési területen. A publikációk számának növekedésével emelkedik az olvasók száma is. A műhelymunkák révén hozzájárulunk a foglalkoztatottság növeléséhez, hiszen a Rábavidéki és Goričkoi emberek egy újabb szakma fortélyait sajátíthatják el. A projekt ösztönzi az új technológiák alkalmazását a projekt kivitelezése is e szellemben valósul meg. Kialakításra kerülnek a kulturális rendezvények minőségi színterei Felsőszölnökön és Orfaluban. A rendezvények, találkozók és műhelymunkák hozzájárulnak a határ menti terület lakosságának kultúrájának és nyelvi identitásának megerősítéséhez. A Szomszéd a szomszédhoz tematikus út kijelölésével, az évente megrendezésre kerülő túra, valamint Rábavidék és Muravidék közös turisztikai kalauza által nő az együttműködési terület ismertsége.
Települések
Felsőszölnök
Magyarország legnyugatibb települése a hármas határ tövében, festői környezetben elhelyezkedő Felsőszölnök. Az oklevelek először 1378-ban említik latin nyelven (Zelnuk Superior). A legnagyobb szlovén település, melynek...
Orfalu
Az írásos emlékek 1538-ban említik a települést, melynek lakói a 19. század közepéig a szentgotthárdi cisztercita apátság jobbágyai voltak. A valamikor 350 lelket számláló Orfalu mára a legkisebb szlovén település. Különálló...
Szentgotthárd
Szentgotthárd a szlovén Rába-vidék gazdasági és kulturális központja, Magyarország legnyugatibb városa. Az Őrség kapujában a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál fekszik. Lakossága három nemzet kultúráját, hagyományait...
Apátisvánfalva
A Rába-vidék déli völgyének első állomása Apátistvánfalva. Az oklevelek először 1350-ben említik a falut, melynek lakói a 19. század közepéig a szentgotthárdi cisztercita apátság jobbágyai voltak. A község névadója Harding...
Rendezvényeink
Esemény részletei Megosztás
Szlovén Rába-vidék
Magyarország nyugati régiójában, az osztrák-magyar-szlovén határ találkozásánál helyezkedik el a szlovén Rába-vidék. A Kárpát-medence nyugati részén a szlovének már a magyarok bejövetele előtt letelepedtek. Az avarokkal együtt érkeztek a 6. sz. második felében. III. Béla király 1183-ban Szentgotthárdon megalapította a ciszterci apátságot. A szerzeteseknek birtokuk megműveléséhez munkaerőre volt szükségük. Ilyen munkaerőt jelentettek a már itt lakó, valamint a mai Murántúlról és szlovén Stájerországból idetelepített szlovének. A szentgotthárdi apátság majorjaiból ők hozták létre a mai napig fennmaradt településeket. A szlovén Rába-vidék területe 94 km2, kulturális és gazdasági központja Szentgotthárd. A szlovén falvakban (Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Orfalu, Kétvölgy, Apátistvánfalva) a periférikus földrajzi helyzet és az 1980-as évek végéig tartó elzártság miatt is a mai napig fennmaradtak a hagyományos szlovén népi kultúra elemei. Ilyen például a tökmagolaj sajtolása és használata a táplálkozásban, a menyasszony „ajándékgyűjtése” a faluban a lakodalom előtt, a nagyszombati örömtüzek és durrogtatás, valamint az újévi köszöntés. Évtizedeken keresztül a vasfüggöny nehezítette a hármas határ térségében élők életét. Ma az akkori elzártság miatt megőrzött érintetlen természet a vidék legfőbb vonzereje. A hármas határ térsége több arcát is megmutatja az érdeklődőknek. Az Őrségi Nemzeti Park részét képező Rába-vidék. csörgedező patakok, tiszta vizű források vidéke, ahol termékeny völgyek, dús füvű legelők és vadregényes erdők váltják egymást. A dombok közötti völgytalpakat átszelő hideg vízű patakok mentén nedves láprétek alakultak ki, ahol olyan ritka növényfajtákat láthatunk, mint a szibériai nőszirom, a széleslevelű ujjaskosbor, vagy éppen a kenyérbélcickafark. A száraz domboldalak kaszálórétjein a legkülönbözőbb színek keverednek tarka virágszőnyeget alkotva. A nyár a kakukkfű és a széna illatával, pacsirtaszóval, tücsökmuzsikával tölti meg a száraz réteket, melyeken a látványos, ragadozó rablópillével találkozunk, a rétek szélén a vadrózsa és kökénybokrok ágain gyakran láthatunk tövisszúró gébicset, citromsármányt. Az érintetlen természet s a tiszta levegő jó feltételeket kínál a pihenni vágyóknak. A Rába völgye, a Hársas-tó, a szlovén Rába-vidék szórványtelepülései és erdői megannyi meglepetéssel szolgálnak az idelátogatók számára. Erdők és rétek várják a túrázás szerelmeseit, a vidéket átszelő kanyargós utak pedig a kerékpározni vágyókat. Hadak járta történelmi emlékhelyei számos szomorú és dicsőséges pillanatot idéznek meg a múltból. Multikulturális jellege betekintést ad a különböző népek kultúrájába, gasztronómiájába. A térséget ez a sokszínűség és az itt élők vendégszeretete teszi emlékezetessé minden ide látogató számára