Magyarország legnyugatibb települése a hármas határ tövében, festői környezetben elhelyezkedő Felsőszölnök. Az oklevelek először 1378-ban említik latin nyelven (Zelnuk Superior). A legnagyobb szlovén település, melynek csodálatos hegyekkel és dombokkal ölelt központjában érdemes megtekinteni a római katolikus templomot, valamint a volt paplakban kialakított tárlatot.További részletek a településről
Az írásos emlékek 1538-ban említik a települést, melynek lakói a 19. század közepéig a szentgotthárdi cisztercita apátság jobbágyai voltak. A valamikor 350 lelket számláló Orfalu mára a legkisebb szlovén település. Különálló házait szántók, kaszálógyümölcsösök, rétek ölelik: ez adja a táj mozaikos jellegét. A település központi részén található a szoknyás harangláb,...
Szentgotthárd a szlovén Rába-vidék gazdasági és kulturális központja, Magyarország legnyugatibb városa. Az Őrség kapujában a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál fekszik. Lakossága három nemzet kultúráját, hagyományait vigyázza.
A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia ciszterci szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra,...
A Rába-vidék déli völgyének első állomása Apátistvánfalva. Az oklevelek először 1350-ben említik a falut, melynek lakói a 19. század közepéig a szentgotthárdi cisztercita apátság jobbágyai voltak. A község névadója Harding Szent István ciszterci apát. Monumentális temploma mellett érdemes megnézni a volt határőrs épületében kialakított kiállítást a határőrség egykori...
A Rába-vidék északi völgyében elhelyezkedő Alsószölnök évszázadok óta szlovéneknek, németeknek és magyaroknak ad otthont. Az oklevelek először 1378-ban említik Felsőszölnökkel együtt Zelnuk inferior et superior néven. A középkorban Dobra váruradalmához tartozott. A részben szórvány-, részben utcás település házai a Rába jobb partján elterülő völgybe és a dombok oldalába...
A községet már az 1350-es évben egy oklevél jegyzi Zakonyfolva néven.
Szakonyfaluban a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom előtt elhaladva a természetkedvelők igazi paradicsoma tárul elénk. A kerékpározható makadámúton eljuthatunk egészen a szakonyfalui erdészházhoz. A határsáv idejében a Magyar Természetbarát Szövetség itt...
Az oklevelek először 1387-ben említik a falut Permise és Mechnuk néven, utóbbit 1645-től hívták Ritkaházának. K Kétvölgy nevét a XX. elején még hiába kerestük volna a térképen, hiszen jelenlegi magyar nevét Permise és Ritkaháza egyesülése után kapta. E kettőséget őrzi a település jellege, szlovén elnevezése (Verica-Ritkarovci), valamint a szlovén nyelv két...